A WHO globális felmérése szerint majdnem minden harmadik felnőtt férfi HPV-fertőzött.

Az Egyesült Királyság területén két felmérést is készítettek arról, hogy COVID-19 és a lezárások a hogyan hatottak a lakosság szexuális életére.

Az egyik leggyakoribb szexuális úton terjedő fertőzés diagnózisát könnyíti meg egy új, gyors (5 perc alatt eredményt adó) és olcsó vérteszt.

A hüvelyflóra szerepére nem csak a bakteriális vaginosis, hanem az azzal összefüggést mutató HPV-fertőzés tartóssá válásának megakadályozásában is igen jelentős.

A kismedencei gyulladás a nők felső genitális traktusát érintő polimikrobás fertőzés, melynek két leggyakoribb kórokozója a Neisseria gonorrhoeae és a Chlamydia trachomatis. Diagnosztikája a klinikai tünetekre és a kórokozók kimutatására épül. Jelentősége a hosszú távú következmények, a méhen kívüli beágyazódás, a meddőség, a krónikus kismedencei fájdalom kiala­kulásában rejlik. A kezelés kellő időben történő elkezdése a szövődmények arányát csökkenti. A legújabb szakmai irányelvek összefoglalják a hatékony ambuláns és fekvőbeteg kezelés módszereit és a megelőzés jövőbeli irányait.

A szexuális úton terjedő fertőzések mind gyakoriságuk, mind az egyéni életminőségre és a reproduktív kapacitásra gyakorolt káros hatásaik miatt napjainkban is kiemelt figyelmet érdemelnének. Az utóbbi két évtized­ben számos, sajnálatos módon többnyire negatív fejlemény következett be e betegségcsoport területén, ami további súlyos problémákat vetíthet előre. Ezek közül a leginkább aggasztó, hogy a gonorrhoea kórokozója, a Gonococcus multirezisztens szuperbaktériumként nemrégiben az Egész­ségügyi Világszervezet (WHO) magas prioritású listájára került mint az egyik olyan kórokozó, melynek kezelése hamarosan lehetetlenné válhat.

Egy 20 éves nő egy hete fennálló láz és torokfájás miatt fordult orvoshoz. Egyre súlyosbodó nyelési nehézség kapcsán arról számolt be, hogy az utóbbi 48 órában sem ételt, sem italt nem volt képes magához venni. Köhögés vagy bőrkiütés nem jelentkezett nála, és a közelmúltban nem került kapcsolatba beteg személyekkel. Más szempontból egészséges volt, tartós orvosi problémát nem említett.

A háziorvosnak képesnek kell lennie arra, hogy elkülönítse a várandósság alatt gyakran előforduló kórállapotokat, felismerje a szülészeti és a sürgős nem szülészeti problémákra utaló jeleket. A nem szülészeti betegségek jelentős része az alapellátás körében is kivizsgálható és kezelhető. A lépcső­zetes megközelítés – melynek során rutinszerűen keressük az összes okra visszavezethető figyelmeztető jeleket és panaszokat, miközben számításba vesszük a becsült terhességi kort is – jó minőségű ellátást, valamint közös döntéshozatalt tesz lehetővé a családorvos és a várandós között.

Egy egyébként egészséges 34 éves fér­fi késő ősszel azzal kereste fel orvosát, hogy 4 nappal korábban bőrkiütések jelentek meg a kezén, melyek aztán a karjára, hátára, mellkasára és lábára is ráterjedtek. A kiüté­sek enyhén viszkettek, nyomásérzékenység nem volt észlelhető. A beteg ínyfájdalmat is panaszolt. Jelentkezése előtt egy héttel zaj­lott enyhe felső légúti hurutjából felgyógyult. A közelmúltban nem váltott korábbi tisztí­tószeréről, szappanjáról vagy samponjáról újabbra. Általános tünetek nem mutatkoztak.

A közleményben a strandok, meleg vizű fürdők látogatása után nagyobb eséllyel kialakuló gyermek-nőgyógyászati és nőgyógyászati hüvelyfer­tőzéseket tárgyaljuk. A leírt hüvelyfertőzések természetesen többnyire közfürdők látogatásától függetlenül diagnosztizálhatók, ezért a kórképek számos egyéb hajlamosító faktorát, szexuális úton terjedő fertőzésekkel való kapcsolatát is elemezzük.